A japán jegybank 2014 második negyedévében tovább bővítheti a jelenleg is rendkívül agresszív gazdaságösztönző programját. Ugyanakkor Tohru Sasaki, a JP Morgan vezető elemzője és egyben a Bank of Japan korábbi munkatársa úgy véli, hogy a piacot már nem lehet ezzel meglepni. Nem lesz tehát újabb Kuroda-sokk és emiatt a jen dollárral szembeni árfolyama ismét a 100-as körüli szinten ingadozhat jövőre.
Jó hírrel szolgált Japánnak a statisztikai hivatal: úgy néz ki, hogy tovább emelkedik az infláció a szigetországban, ráadásul már nem csak az energiaáraknak köszönhetően. Ugyanis az összes volatilis árú terméktől szűrt fogyasztói árindex is immár a pozitív tartományban mozog, vagyis a reflációs (inflációt generáló) törekvések sikeresnek látszanak. Kockázatok természetesen továbbra is vannak, méghozzá olyannyira, hogy maguk a japán jegybankárok közül is többen pesszimizmusuknak adtak hangot a legutóbbi ülésükön.
A Bank of Japan ma hajnalban megjelent jegyzőkönyvéből kiderült, hogy a japán jegybankárok valójában nagyon is bizonytalanok a fellendüléssel kapcsolatban, akárcsak a piac. Többük is hangsúlyozta, hogy a lefelé mutató kockázatokat látja dominánsnak mind az infláció mind a növekedés kapcsán.
A kérdéses inflációs folyamatokról szóló elemzésünket az alábbiakban olvashatja el:
A Bank of Japan a mai napon bejelentette, hogy változtatás nélkül folytatja az eszközvásárlásait és szinten tartja az irányadó rátáját. A közleményt követő sajtótájékoztatón ugyanakkor Haruhiko Kuroda jegybankelnök arról beszélt, hogy a BoJ nem fog hezitálni a további lépések kapcsán, ha kockázatokat lát felmerülni. Ugyanakkor véleménye szerint a kedvező globális környezet és a jelenlegi japán folyamatok nem indokolnak további lazítást.
A japán jegybank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó ráta szintjén, mint ahogy az aktuális gazdasági helyzet megítélésén sem. Az előző kamatmeghatározó ülés óta mindössze három hét telt el, így egyáltalán nem meglepő, hogy nem változott a jegybankárok álláspontja.
Központi kérdésnek számít, hogy sikerül-e a japán gazdaságpolitikának végre legyűrnie a gazdaság vérét oly régóta szívó deflációt. A jegybank áprilisban soha nem látott méretű mennyiségi lazításba kezdett és sok piaci jelentésből azt szűrhettük le, hogy az infláció is megindulni látszik. Márpedig ez így nem teljesen igaz sajnos. Valójában a headline infláció emelkedéséhez leginkább a fukushimai katasztrófa miatt folyamatosan emelkedő energiaárak járultak hozzá és ezek egyelőre még nem gyűrűztek kellően tovább a gazdaság többi részébe. Ne higgyük el tehát a korai sikerjelentéseket, már csak azért se, mert jelenleg még a japán jegybank saját előrejelzései szerint sem teljesül az inflációs cél 2015-ig.
A Bank of Japan nem változtatott a jelenlegi monetáris politikai irányán és szinten tartotta az eszközvásárlások ütemét, ahogy az széles körben várható volt. Ugyanakkor most közölte a jegybank a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos riportját is és a 2014-es GDP-re vonatkozó előrejelzését felfelé módosította, míg az inflációs kilátásokon nem változtatott.
A japán fizetőeszköz meglehetősen sokat gyengült idén, amitől pont az export fellendülését vártuk volna, de ez a legfrissebb adatok szerint sem valósult meg. Jelentős külkereskedelmi mérleghiány jellemzi az országot, ami jelen esetben a sérülékenységre utal és a jövőre tervezett forgalmi adóemelés kockázatait növeli. A japán jegybank szerint ugyanakkor jól állnak a reflációs folyamat terén, a korábban látott magas energiaárak elkezdtek átgyűrűzni a gazdaság többi részébe is és így elérhetőnek gondolják a kitűzött két százalékos célt a két éves időtávon.
A japán jegybank arra készül, hogy kiterjeszti három speciális hitelösztönző programját, amik jövő márciusban jártak volna le. Ezek korábban több mint 81 milliárd dollárnyi új hitelt segítettek elő az elmúlt három évben azt a célt szolgálva, hogy lökést adjanak az ország jelenleg rendkívül kockázatkerülő bankjainak.
Egyelőre nem növeli tovább a rekordösszegű monetáris stimulusát a japán jegybank. Teszi ezt úgy, hogy a japán gazdaságpolitika már biztosan meg fogja emelni a forgalmi adó mértékét jövő áprilistól és ez negatív keresleti sokkot fog előidézni a gazdaságban. Sinzó Abe, japán miniszterelnök legújabb stimuláló eszközei ezt nem fogják tudni ellensúlyozni, vagyis ha a jegybank kitart a reflációs célja mellett, akkor a jövőben mindenképpen lépnie kell.
A japán jegybank monetáris tanácsának egyik tagja arról számolt be, hogy rendkívül bizonytalannak érzi az inflációs céljuk időbeni teljesítését. Bár Harihuko Kuroda, japán jegybankelnök nagyon elkötelezett a refláció mellett, a piac nem bízik a 2015-re tervezett két százalékos rátában, ahogy erre az árazások is jól rámutatnak. Ezek fényében pedig nagyon kíváncsian várjuk a péntek hajnalban érkező japán inflációs számokat, a piac arra spekulálhat majd a publikálásukat követően, hogy a gyenge lábakon álló refláció mikor kerül majd további monetáris stimulussal megtámogatásra.
Az utóbbi hónapokban egymással ellentétes, ráadásul igen fontos fundamentális erők hatottak az euró/jen devizapárra, de a legfrissebb fejlemények alapján úgy tűnik, hogy ezek az erők most egy irányba rendeződtek és a jen euróval szembeni esését (a devizapár emelkedését) vetítik előre. Mindemellett a technikai elemzés is ezt az irányt támogatja, a jó belépési pont azonban most is fontos.
A japán monetáris tanács egyik tagja szerint könnyen elképzelhető, hogy a piaci elvárásoknak megfelelően további lazítás látunk majd Japánban. A piac azért szeretne további monetáris stimulust látni, mert az áprilisra tervezett adóemelés rosszul érintheti a japán gazdaságot. A Bank of Japan valóban elkötelezettnek tűnik az inflációs céljának elérése kapcsán, így a lehetséges lépést jól előrejelezheti, ha az elvártnál halványabb inflációs statisztikák látnak napvilágot az elkövetkező hónapokban.
Továbbra is 0,1 százalékos irányadó rátát szavazott meg a japán jegybank és nem változtatott az eszközvásárlások ütemén sem egyelőre. Ez a lépése a piaci várakozásokkal összhangban van, az igazán érdekes az lesz, hogy a további nyilatkozatok szerint miként látják az ország helyzetét. A mostani jegybanki közleményben a korábbiaknál optimistább véleményt láthattunk a "mérsékelt fellendülést" mutató szigetországról. Hozzátették továbbá, hogy a japán fogyasztói árindex további emelkedésére számítanak.
Végre kezd láthatóvá válni a régóta erőltetett refláció (inflációgerjesztés) Japánban. A legfrissebb adatok szerint az élelmiszeráraktól tisztított inflációs mutató 0,7 százalékos drágulást mutat júliusban. Ez jelentős ugrásnak számít az előző havi 0,4 százalékos szinthez képest, ráadásul a 0,6 százalékos piaci várakozásokat is felülmúlja. Ilyen magas értékkel 2008 júliusa óta nem találkoztunk. Az infláció emelkedését leginkább az energiaárak segítették, de felhőtlen örömre azét még nincs ok. Ugyanis az energiaárak kiszűrésével már ismét 0,1 százalékos defláció köszön ránk vissza.
A japán jegybank (BoJ) április elején bejelentett brutális élénkítő programja után május közepéig tartott a japán jen fél éves trendszerű esése a dollárral szemben, azóta a 100-as szint körül nagymértékű hullámzást láthattunk. Most azonban több olyan jel is van, amely abba az irányba mutat, hogy a jen trendszerű gyengülése rövidesen folytatódhat. Ez még abban az esetben is bekövetkezhet, ha a jegybank a minap lezajlott kamatdöntő ülése után azt érzékeltette: egyelőre nem tervez új élénkítő (a jen gyengülésére építő) lépést a középtávú 2%-os inflációs célja elérése érdekében.
A magyar idő szerint hajnali öt órakor napvilágra került döntésből megtudtuk, hogy a japán jegybank nem változtatott a monetáris politikáján. Szinten tartotta a korábbi eszközvásárlási programjának mértékét és az irányadó rátát (0,1 százlék) is. A lépés összhangban van a piaci várakozásokkal, ennek ellenére láthattunk mind a közlemény előtt és után is jenreakciót. Ugyanakkor a közleményből kiderült, hogy mind az inflációra mind a gazdaság alakulására vonatkozó előrejelzésein rontott a jegybank áprilishoz képest. Tehát egy év múlva a maginfláció pusztán 0,6 százalék lehet, a korábban várt 0,7 százalékhoz képest.
A japán gazdasági helyzet egyértelmű javulásáról beszélt a magyar idő szerint délelőttre csúszott sajtótájékoztatóján Haruhiko Kuroda jegybankelnök és azt hangsúlyozta, hogy az intézmény az eddig bejelentett monetáris élénkítéssel mindent megtett annak érdekében, hogy a bank eléri a középtávra kitűzött 2 százalékos inflációs célját, várhatóan jövőre.
A japán jegybank várhatóan szinten fogja tartani jelenlegi eszközvásárlási programjának a mértékét és továbbra is 0,1 százalékon az irányadó rátát. A ma kezdődő két napos tanácskozás után, holnap hajnali öt órakor lát napvilágot a döntés. A sajtótájékoztatón elhangzó kijelentésekre figyelhet igazán majd a piac, ugyanakkor ennek az időpontja még nem ismert, vélhetően a döntést követően pár órán belül kerülhet rá sor.
Kikuo Iwata, a Bank of Japan alelnöke szerint további eszközök állnak a rendelkezésükre amennyiben tovább szeretnék folytatni a jegybanki lazítást. Készek akár a lefelé, akár a fölfelé mutató kockázatok kezelésére az árszínvonal és a növekedés kapcsán - jelentette ki a Reutersnek adott nyilatkozatában a 70 éves egykori professzor. Ugyanakkor hozzátette, hogy a rövid távú ingadozásokra nem kíván reagálni a jegybank. A közelmúltban megfigyelt jenerősödést és tőkepiaci hanyatlást az alelnök külső okokra vezette vissza.
Több mint 3 éve nem látott napi erősödést produkált a jen a dollárral szemben, a japán fizetőeszköz ezzel 7 hetes csúcsra kapaszkodott. Az erősödés mögött nagyrészt az állhat, hogy a befektetők elkezdték erőteljesen leépíteni a jen gyengülésére fogadó pozícióikat.
A digitalizáció fokozhatja a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A pályázók töredékével számolt csak el a hatóság.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
